Megújuló energia

A megújuló energia hasznosítása napjaink egyik kiemelt témája. Egyre jobban hasonlít a focira. Mindenki beszél róla, mindenki ért hozzá, mégis valahogy fényévekre le vagyunk maradva mind az adottságainktól, mind pedig a minket övező országok teljesítményétől. (Még a gazdasági teljesítményben tőlünk elmaradók is le tudnak körözni a megújuló energiaforrások alkalmazásában.)

No és persze, mint minden más területen, itt is észveszejtve kapkodunk a tőgy után, a minket böködő szarvak között. Tele az internet parttalan szakmai vitákkal arról, hogy melyik napelemet miért (ne) válasszuk, a tetőnkre napelemet, vagy napkollektort tegyünk-e, melyik kazángyártó mekkorát hazudik a teljesítmény és szennyezési adatoknál, miért (nem) jobb a pellet, mint az apríték, illetve, hogy milyen újabbnál újabb (szerintünk inkább beteg) technikai megoldásokkal vadítják a passzív házra áhítozó milliomosokat. Olyanok vagyunk, mint a szerencsétlen Kis János, Móricz Zsigmond Tragédiájában. Csak fogyasztunk és akarjuk az újabb és újabb fogásokat, a kényelmi igényeinknek nincs felső határa, csak a növekedésben tudunk gondolkodni, a "fejlődésben", miközben egy véges rendszer szereplői vagyunk, amelyben a fogyasztók száma és igényszintje folyamatosan növekszik. Ráadásul úgy tesszük mindezt, hogy Kis Jánossal szemben mi tisztában vagyunk vele, hogy a folyamatnak mi a vége. Pofon egyszerű matematikai algoritmusokkal (nagyjából egy-egy szorzással és összeadással) ki tudjuk számolni, hogy melyik erőforrásunkat mikor éljük fel maradéktalanul.

Nem szaporítva a szót, a "megújuló energia kérdés" számunkra legfontosabb axiómáját az alábbi két szóban fogalmazzuk meg: "fogyassz kevesebbet".

Az alábbi linkek között első helyen Barótfi Professzor Úr egyik előadását szerepeltettük, ami - néhány 2010 óta bekövetkezett, kis jelentőségű számszaki változástól eltekintve - ma is aktuális kiindulópontot jelenthet a témával érdemben foglalkozni kívánók számára. Előadás-vázlatának mindjárt az elején "előzmény"-ként a következőket rögzíti:
"- Korszerű, kényelmes energia-ellátó rendszerek alakultak ki, így az energia a felhasználók részére könnyen hozzáférhetővé vált és ezzel nagymértékben hozzájárult az energiafelhasználás jelentős mértékű növekedéséhez.
- Ez az elképesztő mértékű energiafelhasználás-növekedés a tudósok szerint mind a rendelkezésre álló energiakészletek, mind pedig ennek környezeti hatásai miatt nem tartható."

A második axiómánk az, hogy "tervezz, számolj és mindig az alapanyag felől közelítsd meg a megújuló energiát használó alternatívákat". Hogy mit értünk "alapanyag" alatt? Nagyjából a következőket: biomassza, nap, szél, víz, termálvíz, szerves hulladék stb. Ne tervezzünk zárt völgyben szélerőművet, ne próbálkozzunk napelemes rendszerrel egy mély völgy észak felé néző oldalán, ne tegyünk napkollektort (mondjuk napelem helyett) egy 15 gyermekes óvodára, ne telepítsünk pelletkazánt egy 80%-os erdősültségi arányú településen sehová, stb...stb. Ezek a nevetségesnek tűnő melléfogások mind megtörtént - és láss csodát, pályázati pénzekkel támogatott - beruházások voltak.

Álljon itt egy példa arra, hogy hogyan lehet egy kistelepülés energetikai potenciálját és energetikai fejlesztéseinek fő irányvonalait csupán adatbázisokból, néhány algoritmus ismeretében meghatározni egy íróasztal mellől. A Hangya Energetikai és Innovációs Klaszter által 2011-ben fejlesztett szoftverbe (hasra ütéssel) beírtuk Szőce település nevét és 4 adatot. Ezekből 60 másodperc alatt az alábbi tanulmányt "köpte ki" a szoftver:

Szőce.pdf

Ha az "alapanyagra", annak mennyiségére, közelségére, árára alapozott és racionálisan méretezett elképzelésünk összeállt, kiváló és kevésbé kiváló cégek sora áll rendelkezésre azok megvalósítására, vagy támogatására.

Mi azonban alapvetően arra biztatunk mindenkit, hogy amit csak tud, saját maga csináljon, oldjon meg és lehetőleg újrahasznosított anyagból. Ilyen lehetőségeket, példákat is igyekeztünk gyűjteni az alábbi linkek között.